Mezőgazdasági és erdei szalmapelletáló

Rövid bevezetés

Az agrár-erdészeti szalmapelletáló gépek olyan biomassza-formázó és pelletáló berendezések, amelyek fő nyersanyagként mezőgazdasági és erdészeti hulladékot, például növényi szalmát és fűrészport használnak. A berendezés fizikai extrudálással tömöríti a laza, könnyű, rostos nyersanyagokat nagy sűrűségű hengeres pelletekké, megvalósítva a mezőgazdasági és erdészeti hulladék újrahasznosítását. A nyersanyagok minőségétől és a feldolgozási követelményektől függően a pelletek biomassza-tüzelőanyagként használhatók, vagy állati és baromfi takarmánnyá dolgozhatók fel. Szerkezetük szerint a szalmapelletáló malmok főként két kategóriába sorolhatók: lapos matricás és függőleges gyűrűs matricás. A gyűrűs matricás malmok inkább alkalmasak nagy- és közepes méretű üzemek folyamatos tömegtermelésére, míg a lapos matricás malmokat többnyire kisüzemi feldolgozásban és takarmánypelletálási helyzetekben használják.

Feldolgozási technológia

A fő felszerelés a mezőgazdasági és erdei szalmapelletáló

A szalmapellet feldolgozása szabványos folyamatot követ: „aprírás – adagolás – szárítás – granulálás – hűtés – csomagolás”. A pelletálási szakaszban a szalma nyersanyag a betáplálónyíláson keresztül jut be a préskamrába. A görgők és a forma erős nyomása alatt az anyag átjut a formanyílásokon, a magas hőmérséklet és nyomás hatására fizikai változásokon esik át, és folyamatosan hosszabbodó tömör hengert képez. Ezt a hengert ezután egy vágó egyenletes méretű pelletre vágja. A feldolgozás során nincs szükség további kötőanyagra; az anyag saját ligninje melegítés hatására meglágyul, és kötő hatást ér el. A nyersanyag nedvességtartalmát általában 12% és 18% között szabályozzák a pellet minőségének biztosítása érdekében. A pelletálás után a pelletet egy hűtővel szobahőmérsékletre hűtik, majd egy vibrációs szita osztályozza és szitálja, mielőtt csomagolják és tárolják.

Fő alkatrészek

TONY mezőgazdasági erdei szalmapelletáló gépe

Fő pótalkatrészek

Paraméter

Alkalmas nyersanyagok

A szalmapelletáló malmok rendkívül alkalmazkodóképesek a nyersanyagok széles skálájához. A mezőgazdasági szalmák közé tartozik a kukoricaszár, búzaszár, rizsszár, gyapotszár, szójaszár, földimogyoró-héj, rizshéj és kukoricacsutka; az erdészeti hulladékok közé tartozik a fűrészpor, ágak, kéreg, bambuszforgács és bútorgyári hulladék. Emellett a berendezés képes feldolgozni különféle biomassza-nyersanyagokat, például takarmányt, pálma-héjat, kókuszdió-héjat, napraforgómag-héjat, gyógynövény-maradékot, gombamaradékot, sörcefrét, valamint hulladékpapírt és -ruhát. A berendezés nagy mértékben alkalmazkodik a különböző nyersanyagformákhoz; a portól az 50 mm hosszúságig terjedő, 15% és 20% közötti nedvességtartalmú szalma pelletálható.

Alkalmazási területek

A szalmapelletáló malmok által előállított biomassza-pellet tüzelőanyag széles körben használható biomassza-erőművekben, ipari kazánokban, lakossági fűtőkályhákban és kandallókban stb., helyettesítve a hagyományos szénégetést. Alacsony kibocsátással és 3500–4200 kcal/kg fűtőértékkel rendelkezik. Az állattenyésztésben a szalmapelletáló malmok a szalmát ízletesebb kérődző takarmánypelleté dolgozhatják fel szarvasmarhák és juhok számára, hatékonyan javítva a szalmatakarmány hasznosítási arányát. Továbbá a berendezés alkalmas szerves trágya granulálására, vegyi alapanyagok formázására, valamint hulladékanyagok, például gumi és műanyag pelletálására is, lefedve a különféle termelési forgatókönyveket, beleértve a tüzelőanyag-üzemeket, műtrágyagyárakat és vegyi üzemeket.

Részletek

1. Egyedi HUIXIN–TONY közös márkajelzésű hajtómű

A nagy terhelésű pelletálási igények kielégítésére a TONY számára egyedileg tervezett, két logóval ellátott HUIXIN hajtóművet alkalmazunk. A megnövelt vastag fogaskerekek és a megerősített fogaskerék-tengely javítják a túlterhelési kapacitást a gyakori nehéz anyagú ütésekkel szemben.

2. 304-es rozsdamentes acél a gőznek kitett alkatrészekhez

A pelletálási folyamatban a gőz magas korróziós kockázatot jelent. Az adagoló bemenet, a kiürítő ház, a porelfedő, az emelőkés és a vágókés 304-es rozsdamentes acélból készül a rozsdásodás ellen, minimalizálva az alkatrészcsere gyakoriságát.

3. A ház alá szerelt HUIXIN keményfogú reduktor

A hagyományos felső elhelyezésű reduktor teljesítményveszteséget szenvedhet. A HUIXIN nagy igénybevételű reduktorának a kiürítő ház alá helyezése maximalizálja a nyomatékkimenetet és csökkenti a mechanikai meghibásodás valószínűségét.

4. Optimalizált 304-es rozsdamentes acél felső kiürítő köpeny

A hegesztett közönséges acélköpenyek gyakran repednek feszültség alatt. A 304-es rozsdamentes acél ív alakú házunk nagy szakítószilárdságot biztosít a repedés megelőzésére. Az ívelt külső kontúr a kezelők karcolási kockázatát is csökkenti.

5. Továbbfejlesztett alsó oldali forgó támasztóegység

A hagyományos felső elhelyezésű forgó támaszok közvetlenül ki vannak téve a forró gőznek, ami az acélgolyók rozsdásodásához és korai meghibásodáshoz vezet. Az áthelyezett forgó támaszunk a kiürítő ház alatt izolálja azt a gőzeróziótól, és kijavítja a fent említett hibákat.

6. Nagy igénybevételű, vastag emelőkés

Folyamatos magas hőmérsékletű gőzkörnyezetben dolgozva a vastagított rozsdamentes acél emelőkés megbízható anyagkeverést végez, és megakadályozza a nyersanyag összecsomósodását és felhalmozódását a granulálókamrában.

7. Helyszínen állítható belső vágókés

A különböző projektek eltérő pelletméretet igényelnek. Állítható belső vágókésünk lehetővé teszi a kezelők számára, hogy bonyolult szétszerelés nélkül könnyedén beállítsák a vágási hosszt a helyszínen.

Egyedi előnyök

Anyagelőnyök: 304 a 201-gyel szemben – Alapvető különbség

1. A 304-es rozsdamentes acél króm- és nikkeltartalma lényegesen magasabb, mint a 201-es rozsdamentes acélé, amely nikkel helyett mangánt használ, ami a korrózióállóság jelentős csökkenését eredményezi. A 201-es rozsdamentes acél „nem sokban különbözik a közönséges acéltól, csak kicsit jobb, és kis mennyiségű rozsdagátló összetevőt tartalmaz”. Tengerparti vagy párás környezetben a 201-es rozsdamentes acél berendezések hat hónapon belül oxidálódhatnak és rozsdásodhatnak, ami rozsdás megjelenést eredményez, és közvetlenül lerövidíti a berendezés élettartamát. A 304-es rozsdamentes acél ezzel szemben „jó korrózióállósággal, hőállósággal, alacsony hőmérsékletű szilárdsággal és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik”, korrózióállósága pedig stabil a légkörben.

2. Pelletáló malmok esetében: A pelletálási folyamat során az anyag nedvességtartalmát általában 10%–15% között kell tartani, a súrlódás és a sajtolás pedig magas hőmérsékletű vízgőzt termel. A burkolat és az adagolórendszer hosszú ideig magas hőmérsékletű és magas páratartalmú környezetben van. Ilyen körülmények között a 201-es rozsdamentes acél rendkívül hajlamos a korrózióra. A rozsda szennyezi az anyagot, és gyengíti a burkolat szerkezeti szilárdságát.