Rizshéj pelletkészítő gép

Rövid bevezetés

A TONY biomassza pelletáló gép a mezőgazdasági és erdészeti hulladékot (például rizshéj, szalma, faforgács, kukoricaszár, búzaszalma, gyapotszár, mogyoróhéj, kukoricacsutka, ágak, levelek és fűrészpor) fizikai extrudálási folyamaton keresztül pelletált tüzelőanyaggá alakítja. A biomassza pellet egy tiszta, hatékony, biztonságos és fenntartható új tüzelőanyag, amely széles körben alkalmazható, többek között fűtésre, ipari kazánokban és biomassza-erőművekben.

A csapágyüreg kovácsolt, edzett és kopásálló anyagból készül a tartósság érdekében. A hajtómű nagy teljesítményt, alacsony energiafogyasztást, nagyobb stabilitást és csökkentett karbantartást kínál.

Működési elv

A pelletálás mechanikai energián alapul: a hengerek és a matrica közötti súrlódás nagy nyomáson préseli a porított nyersanyagot a matrica nyílásain keresztül.

A folyamat nem igényel kötőanyagot vagy adalékanyagot. A faforgács, a szalma és más biomasszák természetes cellulózt és lignint tartalmaznak. A lignin, egy fenilpropán-polimer, erősíti a sejtfalakat és köti a cellulózt. Amorf, szobahőmérsékleten a legtöbb oldószerben oldhatatlan, és nincs olvadáspontja, de van lágyuláspontja. Amint a hőmérséklet kellően megemelkedik, a meglágyult lignin erős kötő tulajdonságokat fejleszt ki. Nyomás alkalmazásával a cellulózmolekulák elmozdulnak és deformálódnak. A szomszédos biomassza-részecskék összefonódnak és újraegyesülnek, kész pelletet alkotva.

Fő alkatrészek

TONY’s Rizshéj pelletáló gép

Fő pótalkatrészek

Paraméter

Nyersanyagok

A biomassza pellet tüzelőanyag egy környezetbarát tüzelőanyag, amelyet általában feldolgozott biomassza-alapanyagokból állítanak elő. A biomassza-tüzelőanyag alapanyagai széles körből származnak, elsősorban a következőket foglalják magukban:

1. Mezőgazdasági hulladék

A növényi szalma, például a kukoricaszár, a búzaszalma és a rizsszalma, a biomassza-tüzelőanyag gyakori alapanyaga. Ezek a szalmák bőségesen rendelkezésre állnak, és betakarításuk viszonylag olcsó.

Mezőgazdasági feldolgozási hulladék: Ide tartozik a rizshéj, a földimogyoróhéj, a kukoricacsutka és a cukornádbagasz. Ezek a hulladékok általában bizonyos energiatartalommal rendelkeznek, és kiváló minőségű biomassza-tüzelőanyaggá dolgozhatók fel.

2. Erdészeti hulladék

Faforgács és fűrészpor: A fafeldolgozás során keletkező faforgács és fűrészpor a fa biomassza-tüzelőanyag elsődleges alapanyaga. Nagy sűrűséggel és energiatartalommal, valamint jó égési tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ágak és levelek: A fák metszéséből származó ágak és lehullott levelek szintén használhatók biomassza-tüzelőanyag alapanyagaként. Ezeket az ágakat azonban előzetesen fel kell dolgozni, például fel kell aprítani, mielőtt a termelésben felhasználhatók lennének.

A fakitermelésből visszamaradó csúcsok és gyökerek maradványai szintén begyűjthetők és feldolgozhatók, és biomassza-tüzelőanyaggá alakíthatók, hatékonyan hasznosítva ezzel az erőforrásokat.

3. Állattenyésztési trágya

Az állattenyésztési trágya nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmaz. Erjesztés és egyéb folyamatok után biogázt állíthat elő, így a gáznemű biomassza-tüzelőanyag fontos alapanyaga. A szárított trágya más biomassza-alapanyagokkal keverve szilárd tüzelőanyag előállítására is alkalmas.

4. Ipari szerves hulladék

Élelmiszer-feldolgozási hulladék: Az élelmiszer-feldolgozó üzemekből származó szerves hulladék, például gyümölcshéj, gyümölcsmag, zöldséghulladék és szeszgyári törköly, gazdag szerves összetevőkben, például szénhidrátokban, és biomassza-tüzelőanyag előállítására használható.

Papírgyári hulladék: A papírgyártási folyamat során keletkező kéreg és hulladékpapír-pép gazdag cellulózban. Kezelés után biomassza-tüzelőanyag nyersanyagaként használható.

Festő- és nyomdaipari szennyvíz: A festő- és nyomdaüzemek egyes szennyvizei szerves festékeket, rostokat és egyéb anyagokat tartalmaznak. Megfelelő kezeléssel a szerves összetevők kinyerhetők és biomassza-tüzelőanyag előállítására használhatók.

5. Energianövények

Miscanthus és cukornád: Ezeket az évelő lágyszárú növényeket gyors növekedés, nagy biomassza és erős alkalmazkodóképesség jellemzi. Gazdagok cellulózban és hemicellulózban, így potenciális nyersanyagai a szilárd biomassza-tüzelőanyag előállításának.

Alkalmazási forgatókönyvek

Rizsmalom kazánfűtés, ipari biomassza kazán tüzelőanyag-ellátás, biomassza erőmű alapanyag, mezőgazdasági hulladék újrahasznosító állomások, rizshéj pellet export.

Gép részletei

Kiválasztási útmutató

1. Nyersanyagok és alkalmazások

- Típusok: Szalma, fűrészpor, rizshéj stb., keménységük és rostszerkezetük eltérő.

- Nedvességtartalom: 10–15% az ideális; a túl magas szárítást igényel, a túl alacsony befolyásolja a sűrűséget.

- Felhasználás: Tüzelőanyag esetén a sűrűség ≥0,8 g/cm³; takarmány esetén egységes 3–8 mm-es méret szükséges.

- Műszaki adatok: Pelletátmérő 2–12 mm; a berendezésnek támogatnia kell a matricacserét.

2. Teljesítmény és szerkezet

- Kapacitás: 1–5 t/h közepes kereskedelmi célra; 10 t/h+ nagy vonalakhoz.

- Teljesítmény: A nagyobb kapacitás több teljesítményt igényel; ellenőrizze az energiafogyasztási arányt.

- Pelletálási arány: ≥95%, sima felület, repedések nélkül, megfelelő keménység.

- Kopó alkatrészek: Vegye figyelembe a csere gyakoriságát és költségét; az egyedi kopásálló alkatrészek hosszú távon megtakarítást jelentenek.

3. Integráció és automatizálás

- Kiegészítő berendezések: A TONY integrált vonalakat kínál – zúzás, szárítás, pelletálás, hűtés, csomagolás.

- Automatizálás: PLC vezérlés, valós idejű megfigyelés, túlterhelés elleni védelem, hőmérséklet-riasztások, automatikus kenés.

4. Költség és szolgáltatás

- Ár: Hasonlítsa össze a konfigurációkat, ne csak az alacsony árat.

- Energia és munkaerő: A hatékony motorok hosszú távon megtakarítást jelentenek; az automatizálás csökkenti a kezelők számát.

- Gyártó: Válasszon tapasztalt gyártókat, mint a TONY (20+ év).

- Garancia: Egyéves garancia, alkatrészellátás, telepítés és képzés.

Vegye figyelembe a környezetvédelmi előírásokat és a regionális szabályozásokat is.

Gépek bemutatója