Forgódobos szárító

Rövid bevezetés

A TONY forgódobos szárító egy olyan berendezés, amelyet kifejezetten fűrészpor, faforgács és más nedves, por alakú anyagok feldolgozására terveztek. Magas hőmérsékletet és szárítóközeget használ az anyag szárításához, ezáltal csökkentve annak nedvességtartalmát.

A TONY forgódobos szárító alacsony fordulatszámú, forgó ívelt lapátos kalapálási módszert alkalmaz a nyersanyag szétszórására, a forró légáramot a nyersanyaggal keverve befejezi a szárítási folyamatot. Elsősorban különféle por alakú nyersanyagok szárítására alkalmas.

A TONY forgódobos szárító párolgási kapacitása általában 30 és 80 kg/óra között van, amely a levegő hőmérsékletének növekedésével és az anyag tulajdonságainak változásával nő.

A berendezés egyenletesen működik, megbízhatóan teljesít, az alkatrészek nem kopnak, ritkán hibásodik meg, és hosszú élettartammal rendelkezik, így széles körben alkalmazzák a szárítási iparban.

Működési elv

A dobszárító működési elve a hővezetés, a hőáramlás és az anyagmozgás együttes hatásán alapul. A dob forgása biztosítja az anyag és a hőforrás közötti teljes érintkezést, elpárologtatva és eltávolítva a nedvességet, végül száraz anyagot eredményezve. A folyamat a következő kulcsfontosságú lépésekre bontható:

1. Anyagbevezetés és kezdeti érintkezés

A szárítandó nedves anyag a felső végén lévő adagolónyíláson keresztül szállítószalag vagy csigás adagoló segítségével kerül a dobba. A dob ezután a hajtásrendszer által vezérelve lassan forog. A gravitáció és a dob dőlésszöge miatt az anyag az alsó vég felé mozog.

2. Anyagmozgatás és hőcsere

A dob belső falán lévő emelőlapok a dobbal együtt forognak, folyamatosan egy bizonyos magasságig emelve az anyagot, majd szétszórják azt, egyenletes „anyagfüggönyt” képezve (hasonlóan egy vízeséshez).

Ezzel egyidejűleg a hőforrás rendszer által termelt forró levegő (vagy forró füstgáz) a dob egyik végén lép be (megkülönböztethető egyenáramú (a forró levegő az anyaggal azonos irányban áramlik) és ellenáramú (a forró levegő az anyaggal ellentétes irányban áramlik) üzemmód), teljes érintkezésbe kerülve a szétszórt anyagfüggönnyel. A hőcsere kétféleképpen történik:

Hőáramlás: A forró levegő közvetlenül érintkezik az anyag felületével, eltávolítva az elpárolgott nedvességet;

Hővezetés: A magas hőmérsékletű dob fal érintkezik az anyaggal, hőt adva át és felgyorsítva a nedvesség elpárolgását.

3. Nedvesség elpárolgása és eltávolítása

Ahogy az anyag áthalad a dobon, folyamatosan hőt vesz fel, ami a nedvesség fokozatos vízgőzzé válását okozza. Ez a gőz összekeveredik a nem teljesen felmelegített forró levegővel, és nedves kipufogógázt képez. Ezt a kipufogógázt a dob másik végén egy elszívó ventilátor távolítja el, és egy porgyűjtőben (a por eltávolítása érdekében) kezelik, hogy megfeleljen a kibocsátási előírásoknak és elkerülje a szennyezést.

4. Szárított anyag kiürítése

A szárítási időszak után (amelyet az anyag nedvességtartalma, a dob hossza és a fordulatszám határoz meg) az anyag nedvességtartalma a célértékre (általában 1%–10%) csökken. Ezután az anyagot a dob alsó kimenetén keresztül ürítik ki a későbbi hűtéshez, szitáláshoz vagy csomagoláshoz.

Fő alkatrészek

Alkatrészek

1. Dob fő teste

Acéllemezekből hengerelt, 3°-5°-os szögben van elhelyezve, és egy motor hajtja forgásra (fordulatszáma 3-8 fordulat percenként).

A belső falra „emelőlapokat” hegesztenek (például emelő típusú vagy lapátos típusú), hogy felemeljék a fűrészport és növeljék a forró légárammal való érintkezési felületet.

2. Hőforrás berendezés

Választható széntüzelésű kemencék, gázkemencék, olajkemencék, elektromos fűtés vagy biomassza pellet égők állnak rendelkezésre. A környezetvédelmi követelmények és a költségek alapján válasszon.

A forró légáram hőmérsékletét általában 200-400℃ között szabályozzák (a fűrészpor gyulladási pontja körülbelül 250℃, kerülni kell a túlmelegedést).

3. Átviteli rendszer

Beleértve a motort, a reduktort, a fogaskerék/üresjárati kerék készletet, hogy biztosítsák a dob zökkenőmentes forgását.

4. Adagoló és ürítő berendezés

Az adagoló végén csigás adagoló van felszerelve, az ürítő végén pedig egy szűrőberendezés (a meg nem száradt nagy részecskék kiszűrésére) található.

A berendezések poreltávolító rendszerekkel (például zsákos szűrőkkel) vannak felszerelve a porkibocsátás csökkentése érdekében

Paraméter

Alkalmas nyersanyagok

A dobszárító egy olyan szárítókészülék, amely forgó dobot használ az anyag és a hőközlő közeg teljes érintkezéséhez, elpárologtatva a nedvességet. Széles alkalmazhatósága és nagy hatékonysága miatt számos iparágban széles körben használják. Az alábbiak a fő nyersanyag-kategóriák és konkrét példák, amelyeket szárítani képes:

1. Mezőgazdaság és mezőgazdasági termékek

Ezek a nyersanyagok gyakran magas természetes nedvességtartalommal rendelkeznek, és szárításra van szükség a tárolási idő meghosszabbításához vagy a további feldolgozás megkönnyítéséhez.

Gabonafélék: búza, kukorica, rizs, cirok stb. A szárítás megakadályozza a penészedést és megőrzi a gabona minőségét.

Olajtartalmú növények: repce, földimogyoró, szójabab stb. A nedvességtartalom csökkentése megkönnyíti a későbbi olajkinyerést.

Egyebek: takarmányfű, szalma stb. szárítható takarmányként vagy biomassza-tüzelőanyagként.

2. Ásványok és építőanyagok

Sok ásvány és építőanyag nedvességet tartalmaz a bányászat vagy feldolgozás után, és szárításra van szükség a későbbi termelési vagy felhasználási követelmények teljesítéséhez.

Érc: vasionpor, rézércpor, mangánércpor, ólom- és cinkércpor stb. A szárítás megkönnyíti az ércfeldolgozást és a kohászatot. Nemfémes ásványok: kvarchomok, mészkő, dolomit, kaolin, bentonit, talkum stb., javíthatják a termék tisztaságát és stabilitását, és az építőanyag-, kerámia-, vegyipar és egyéb területeken használják.

Építőanyagok: homok, kő, cementklinker, pernye, salak stb., a szárítás biztosítja az építőanyagok szilárdságát és teljesítményét.

3. Takarmány

A mezőgazdasági termékeken kívül a takarmánygyártásban számos anyag igényel szárítást.

Takarmány alapanyagok: szójadara, gyapotmagdara, repcemagdara, korpa, halliszt, csontliszt stb.; a szárítás megakadályozza a takarmány romlását és javítja annak tápértékét.

4. Egyéb speciális anyagok

Iszap: települési és ipari iszapok stb.; a szárítás csökkenti a térfogatot a későbbi lerakáshoz, égetéshez vagy anyaghasznosításhoz.

Biomassza: fapor, bambuszforgács, szalmapellet stb., szárítva biomassza-energia alapanyagaként használják. Meg kell jegyezni, hogy bár a dobszárító széles anyagalkalmazkodóképességgel rendelkezik, annak eldöntéséhez, hogy egy adott alapanyag szárítható-e, figyelembe kell venni az anyag tulajdonságait is (például nedvességtartalom, viszkozitás, hőérzékenység stb.).

Szárítási hatás kijelzése

Melyek az alkalmazási területek?

1. Biomassza pellet tüzelőanyag-ipar: fűrészpor szárítása a biomassza pellet és brikett gyártásához optimális nedvességtartalomra; integrálható a pellethatároló gyártósorokkal.

2. Gépi faszén / karbonizációs ipar: fűrészpor és faforgács szárítása karbonizációs alapanyagként való felhasználásra; javítja a kész faszén hozamát és minőségét.

3. Mérnöki faalapú panelipar: alapanyagok szárítása forgácslap, MDF és farostlemez gyártásához; biztosítja a stabilitást a panelformázási folyamat során.

4. Szerves trágyaipar: fűrészpor és fapor szárítása szerves komposztáláshoz és bio-szerves trágyákhoz használt alapanyagként.

5. Állattenyésztés és baromfitenyésztés: alomanyag előállítása fermentációs ágyakhoz; a száraz fűrészpor ellenáll a penészképződésnek.

6. Kertészeti szubsztrátumipar: fűrészpor szárítása termesztési szubsztrátumként (virágok, palántanevelés) és talajjavítóként való felhasználásra.

7. Faipar: fűrésztelepi hulladékok, faforgács és fűrészpor víztelenítése és újrahasznosítása.

8. Aktívszén-termelés: faforgács-alapanyag szárítása aktívszén gyártásához.

9. Dohány- és élelmiszerfüstölés: fűrészpor szárítása füstölő tüzelőanyagként való felhasználásra.

Részletek

Egyedi előnyök

1. Nagy szárítási hatékonyság:

A szárító általában forró levegős egyenáramú szárítási eljárást alkalmaz. Az anyag teljesen ki van téve a forró levegőnek a szárítóban, ami nagy érintkezési felületet eredményez. Ez lehetővé teszi a nedvesség gyors elpárolgását, lerövidíti a szárítási időt és javítja a szárítási hatékonyságot, gyorsan csökkentve a fűrészpor nedvességtartalmát a kívánt szintre.

2. Nagy feldolgozási kapacitás:

A szárító a felhasználó tényleges termelési igényeihez igazítható, a napi feldolgozási kapacitás a tíz tonnától a több száz tonnáig terjed, kielégítve a különböző termelési léptékek követelményeit és alkalmazkodva a nagy léptékű fűrészpor-szárítási műveletekhez.

3. Ésszerű szerkezeti kialakítás:

A berendezés egyszerű szerkezettel, kis helyigénnyel rendelkezik, könnyen építhető és karbantartható. Például a dobos kialakítás stabil működést, alacsony meghibásodási valószínűséget és hosszú távú folyamatos működést kínál, csökkentve az üzemeltetési és karbantartási költségeket.

4. Jó környezetvédelmi teljesítmény:

A gyártósorok általában poreltávolító berendezésekkel vannak felszerelve, amelyek összegyűjtik és tisztítják a szárítási folyamat során keletkező port és kipufogógázt, csökkentve a környezetszennyezést és megfelelve a környezetvédelmi követelményeknek.

5. Sokféle hőforrás-lehetőség:

Széles körű tüzelőanyagok, beleértve a szenet, a földgázt, a gőzt, a biomassza-pelleteket és a fűtőolajat, állnak rendelkezésre hőforrásként. A felhasználók kiválaszthatják a legmegfelelőbb hőforrást konkrét igényeik és költségszempontjaik alapján, ami nagy rugalmasságot kínál.

6. Széles alkalmazási terület:

A fűrészpor mellett ez az egység számos hasonló anyag szárítására is használható, beleértve a faforgácsot, bambuszforgácsot, bambuszport és fapelyhet, ami sokoldalúságát és alkalmazkodóképességét mutatja.

A pelletgyártási sorban

A fa a leggyakoribb nyersanyag a fapellet gyártásához.

Szóval, hogyan tervezzünk megfelelő fapellet gyártósort, ha a fa a nyersanyag?

Először egy dobfás aprítógépet használnak a fa 2,5–3,5 cm-es forgácsokra történő aprításához.

Ezután egy kalapácsmalmot használnak a forgácsok fűrészporrá (6–12 mm) történő őrléséhez.

Néha szárítóra is szükség van, mivel a fa nedvességtartalma általában körülbelül 30-50%. Ebben az esetben a szárító elengedhetetlen.

Ezután egy függőleges gyűrűs matricás fapelletáló gépet használnak, hogy a szárított faforgácsokat kiváló minőségű fapelletekké préseljék.

Hűtés után a biomassza-pelleteket csomagolják és tárolják a szállítás és az értékesítés megkönnyítése érdekében.

A fentiek a fapellet-gyártás alapvető folyamatát vázolják. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges műveletek során be kell tartani a biztonsági előírásokat, és a vonatkozó berendezések rendszeres karbantartást igényelnek a termelési hatékonyság és a termékminőség biztosítása érdekében.

TONY egyéb típusú forgódobos szárítók

Előnyök Kettős héjszerkezet kétmenetes anyaghőcserével; nagyobb hőhatásfok, mint az egyszeres héjszerkezetű kiviteleknél. Egyszerű szerkezet, kevesebb belső áramlásirány-váltással; kevésbé hajlamos a hosszú fűrészporrostok okozta áthidalásra vagy eltömődésre. Könnyebb belső ellenőrzés és tisztítás; alacsony karbantartási költségek. Kisebb helyigény, mint az egyszeres héjszerkezetű szárítóké azonos teljesítmény mellett; alacsonyabb gyártási költség, mint a háromszoros héjszerkezetű modelleknél. Alkalmas durva fűrészporhoz és faforgácshoz, amelyek nedvességtartalma változékony és szennyeződéstartalma magas. Hátrányok Rövidebb hőcserélő útvonal; nagyobb energiafogyasztás a háromszoros héjszerkezetű modellekhez képest. Mérsékelt szárítási egyenletesség; korlátozott nedvességeltávolítás egyetlen menetben a nagy nedvességtartalmú fűrészpor esetében. Alkalmazási területek Kis- és közepes méretű pelletüzemek; olyan műveletek, amelyek hosszú farostokat tartalmazó kevert alapanyagokat használnak; korlátozott költségvetésű projektek; olyan esetek, ahol az eltömődés kockázata kiemelt aggodalomra ad okot.

Előnyök Háromrétegű, egymásba ágyazott kialakítás hárommenetes anyaghőcserével biztosítja a maximális hőhatékonyságot és a jelentős energiamegtakarítást. Az önszigetelő szerkezet minimalizálja a felületi hőveszteséget és alacsony füstgázhőmérsékletet eredményez, csökkentve a porelválasztó rendszerek terhelését. A meghosszabbított anyagtartózkodási idő biztosítja az egyenletes kilépő nedvességtartalmat, ami ideális a stabil pelletgyártáshoz. Adott termelési kapacitáshoz a legkisebb helyigény, ami alacsonyabb építési költségeket eredményez. Hátrányok A számos belső áramlásirány-váltás miatt a rendszer hajlamos a hídképződésre és eltömődésre hosszú szálú fűrészpor feldolgozásakor. A bonyolult szerkezet megnehezíti a belső karbantartást. Magasabb kezdeti beruházási költség. Alkalmazási területek Nagy léptékű biomassza pelletgyártósorok; tiszta, egyenletes méretű nyersanyagok; korlátozott helyű telephelyek; hosszú távú termelés, ahol az üzemanyagköltségek minimalizálása élvez prioritást.

Ügyfél-esettanulmányok

TONY szállítmányok

GYIK

K: Mi az a TONY egyrétegű forgódobos szárító?

V: A TONY egyrétegű forgódobos szárítót faforgács, fűrészpor vagy más biomassza szárítására használják

55%-os nedvességtartalomról 10%-ra.

K: Milyen anyagok száríthatók?

V: Olyan anyagok, mint fa hulladékok, fűrészpor, kukoricacsutka/szalma/szárak, szalma, switch grass, egyéb füvek, szeszgyári törköly, papír, stb. Alapvetően a legtöbb biomassza anyag, amely fűrészpor formára őrölhető, szárítható.

K: Milyen kapacitást szeretne?

V: Különböző kapacitásokat kínálunk 1T/óra-tól egészen 50T/óra-ig

K: Szállítanak világszerte?

V: Igen. Küldtünk gépeket Kanadába, Európába, Ázsiába, Délkelet-Ázsiába, Afrikába, Dél-Amerikába és Ausztráliába.

K: Ha vásárolok egy TONY egyrétegű forgódobos szárítót, megmutatják, hogyan kell üzemeltetni a

gép?

V: Igen, rendelkezünk vele. Megmutatjuk, hogyan kell használni videón vagy telefonon keresztül, vagy ha szükséges, külföldön elérhető mérnök segítségével.